Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A biciklizés előnyei


 Miért jó biciklizni?         

           

    bicajozas-eonyei.jpg


1. Az ember reflexműködését tréningben és használható állapotban tartja (egyensúlyozás, térlátás, mozgáskoordináció stb.). Köztudott, hogy különösen az idősebb emberek állandó reflexproblémákkal küzdenek.

2. Serkenti a légzést és a vérkeringést. Ideges szívzavarok esetén elég csak felülni a szobakerékpárra, s máris gyógyhatást érünk el. De még sérült szívizomzat, például infarktus, hipertónia következtében is gyógyító tényező a beteg rehabilitációjában a rendszeres kerékpárgyakorlat. (Szívbetegek csak az orvos tudtával és annak javaslatára kerékpározhatnak!) Meddig terhelhetők a keringés szervei? Egy új, kipróbált amerikai módszer segítségével könnyen választ kaphatunk erre. Induljunk ki egy tapasztalati számból, amely a mi esetünkben: 220. Ebből vonjuk le az életkorunk számát, például 50-et és adjunk hozzá 10-et. Az eredmény: 180. Az ötvenéves ember tehát addig terhelhető, amíg pulzusszáma fel nem megy 180-ra. (A pulzust 10 másodpercig mérjük, majd szorozzuk be hattal, s így megkapjuk a percenkénti szívfrekvenciát.) A gyakorlat napjában háromszor, ötször ismételhető 30 és 70 éves kor között.

3.- 4. A kerékpározás statikailag kíméli a lábat. Az ortopédiai betegségek esetén (például gyulladásos lúdtalp stb.) kitűnő "járógép". A láb, vér- és nyirokkeringését is javítja. Ez megszívlelendő, hiszen az érszűkületek leggyakrabban az alsó végtagban jelentkeznek. A már kialakult érszűkületek kisegítő értornája a biciklizés. A visszértágulásokban szenvedők is gyakran mondják az orvosoknak, hogy a fájdalmakat és a pangás tüneteit hatásosan csökkenti a kétkerekű. Az ízületek kilazításának és rendszeres mozgatásának a reumatikus megbetegedések megelőzésében van nagy szerepe.

5. A kerékpározás a szervezet energiaháztartásának szabályozására is szolgál.

6. Mint fizikai teljesítmény, a vércukor rendellenességek enyhébb eseteiben javítja az anyagcserezavart.

7. Bizonyos fokig az ember teljesítőképessége, izomtónus jobb állapotban van a kerékpározás után. A biciklizés gerinctorna.

8. A gát- és medenceizomzat ritmikus tornája szintén előnyös a kiválasztószervek funkciózavarainál.

9. Törés, enyhébb agyvérzés után vagy bizonyos egyensúlyi zavarok észlelésekor a gyógyulás jele, ha a beteg már tud biciklizni.A kétkerekű hátán jobb lesz a kedve, nő az önbizalma.

10. A kerékpározás a szorongás ellen is kitűnő sport.
 
 

A kerékpározás pozitív hatása a környezetre.

 

irc_39.jpg

 
 

 

    Bár egyetlen közlekedési eszközről beszélünk, egy kerékpár élettartama során legalább három alkalommal van pozitív hatással környezetünkre.
    Az első ilyen alkalom akkor következik be, amikor a kerékpárt gyártjuk. Egy átlagos bicikli elkészítéséhez 13-25 kilogramm nyersanyagra, elsősorban acélra illetve alumíniumra van szükség. Ezzel az értékkel egyértelműen verhetetlen, hiszen egy személyautó legyártáshoz ennek az értéknek a harminc-hatvanszorosára van szükség mind nyersanyagban, mind pedig felhasznált energiában, illetve sokszor nehezen lebomló, illetve a környezetre veszélyes segédanyagokban.
    Másodszor a kerékpár használata közben teljes élettartamában élvezhetjük pozitív hatásait. Egy átlagos városi kerékpár élettartama körülbelül 10 év, de hazánkban is futnak még, elsősorban vidéken, harminc-negyven éves kerékpárok, melyeken jóformán csak a gumiköpeny lett néhányszor cserélve.
    Az átlagos városi kerékpárok szinte minden alkatrésze csereszabatos, gyártótól függetlenül. Ugyanez persze nem mondható el a kifejezetten verseny illetve más, extrém felhasználásra tervezett és gyártott kerékpároknál, bár ezeknél is igen nagy mértékű az átfedés. Ez azt jelenti, hogy egyetlen pótalkatrész beszerzéséért nem kell feltétlenül több ezer kilométerről szállíttatni a terméket. Természetesen minden kerékpárral megtett kilométer pozitívan járul hozzá bolygónk ökológiai egyensúlyához. Nem bocsátunk ki extrém mennyiségű, üvegházhatást fokozó gázt, nem termelünk szmogot, a kerékpár teljes élettartama alatt beéri egyetlen liter olajjal, fosszilis üzemanyagot nem használunk.
    Harmadszor, akkor segít a kerékpár és a kerékpározás a környezeten, amikor az utolsó kilométert is lefutotta: hiszen a kerékpár szinte száz százalékban újrahasznosítható, megsemmisítésekor nem keletkeznek veszélyes hulladékok, sőt, még az amúgy használhatatlan és nehezen újrahasznosítható gumi alkatrészek tovább éléséről is gondoskodott néhány kreatív kerékpáros illetve iparművész. A kopottas gumi külsőkből nadrágszíj, a belsőkből díszítés után karkötő születik, de kapható biciklikerékből készült képkeret, szék, asztal, sok más egyéb apróság.
    Mindezek után kimondható, hogy a kerékpározásnál talán csak a lovaglás jár kisebb környezeti terheléssel, de városi körülmények között mégis inkább a kerékpározást ajánlanánk.
 
 

kerékpározás pozitív hatása a közlekedésre

 

 

2453666_6ffd83e4a107e492d2d2a61113fdba8f_wm.jpg

 

 

 

    A közlekedés minden esetben két részre osztható: az egyik a mozgás, a másik pedig a tárolás. Le kell szögeznünk, hogy egyértelmű győzelmet mindkét területen a kerékpár csak városi környezetben arat, a forgalmi dugókkal terhelt nagyvárosban a kerékpár a csúcsidőszakokban gyorsabb, mint a személygépkocsi, öt kilométernél rövidebb távon pedig szinte verhetetlen.    

    Ugyanez érvényes a tárolásra is, hiszen egy kerékpár tárolásához szükséges hely egy gépkocsi parkolásához képest elenyésző. Egyetlen autóparkoló helyén nyolc-tizenkettő kerékpár számára alakítható ki biztonságos tároló, azaz nyolc-tizenkét személy járműtárolási gondjait oldhatjuk meg egy, extrém jó kihasználás esetén öt személyé helyett.

    Adott szélességű úton egy időben haladó személyek számát tekintve is élen jár a kerékpározás. Kizárólag a gyalogos közlekedés esetén érhető el nagyobb áteresztőképesség. Ebben az esetben viszont a gyalogosok lassabb haladása miatt nagyobb távolság megtétele esetén minden előnyt elveszítünk.

    Átlagos edzettségű kerékpáros városi környezetben szabályok betartása mellett, napszaktól, illetve forgalmi viszonyoktól függetlenül, 14-19 km/h átlagsebességet tud produkálni. Ez az érték a hivatásforgalommal legjobban terhelt napszakokban Budapest fő közlekedési útjain személyautóval sokszor alig haladja meg a 3-4 km/h-t, de napközben egy átlagos, öt-tizenöt kilométeres városi utazás során is csak komoly rutinnal és helyismerettel rendelkező sofőrök tudnak 20 km/h-nál jobb átlagsebességet produkálni. Ám a célhoz éréskor még mindig ott van a sokszor igen borsos áron mért parkolóhely felderítése, illetve elfoglalása, mely igencsak lerontja az átlagsebességet.

    Városon kívül a kerékpárt jelenleg nagyobb tömegben még vidéken, hivatásforgalmi célból használják, de itt is versenyképes, elsősorban a közösségi közlekedési járatok menetsűrűsége, illetve az egyéni közlekedés magas költségei miatt. Hazánkban egyre népszerűbb a hosszú távú kerékpáros túrázás, melyet mind hazai, mind európai uniós forrásból, elsősorban infrastruktúra-fejlesztéssel kívánunk tovább növelni, tömegessé tenni. A kerékpár, mint közlekedési eszköz olcsó, bárki számára hozzáférhető, az utazást rugalmasabbá, gyorsabbá teheti.

 

 

A kerékpározás pozitív hatásai az egészégre

 

images.jpg

    A kerékpár közlekedési eszköz, mely egyben sporteszköz is. Aki kerékpárral jár munkába, vagy szabadidejében teker néhány órát, máris tett valamit egészségéért, a jobb erőnlétért, a hosszabb életért. 

    Már az első hét után érezhetően javul kondíciónk, lassabban fulladunk ki, csökken a zihálás. Sokszor hangzik el az a tévhit, hogy a büdös, szmogos városban kerékpározók többet ártanak maguknak, mint amennyit használnak aktív életmódjukkal. Szerencsére ez nem igaz.

    Meg kell jegyezni, hogy a zsúfolt nagyvárosban kerékpározni nem épp felemelő, a kerékpáros mégis előnyben van a személygépkocsival közlekedőkkel szemben. Egyrészt a káros anyagok koncentrációja az úttesthez közelebb magasabb, ezért a kerékpáros a magasabb üléspozíciója miatt kisebb koncentrációjú káros anyaggal találkozik. A magasabb átlagsebesség miatt a súlyosan szennyezett területeken sokkal gyorsabban ér át, így kevesebb ideig van kitéve a káros anyagoknak.

    Gyakran fölhozzák még azt, hogy a kerékpáros gyakrabban, mélyebben vesz levegőt, miközben tekeri a bringát. Ez igaz, de csak az első héten. Egy pici edzettség után a tizenöt-tizenhét km/h-s sebességgel való haladás alig emeli magasabbra a pulzusszámot, és alig növeli meg jobban a légzésszámot, mint a sietős gyaloglás. Sebességünk mégis az ötszöröse. Eddig önző módon csak arról beszéltünk, hogy miért jó a kerékpárosnak egészségi szempontból a kerékpározás. Pedig nagyon fontos tényező az, hogy a kerékpáros közlekedő óhatatlanul is felelősséget vállal a többi ember egészségéért, hiszen közlekedésével nem szennyezi mások életterét.

    Emellett, a kerékpározás extrém forgalmi helyzetektől eltekintve kiváló stresszoldó, jó alkalom a feltöltődésre, társas kapcsolatok kialakítására.

 

 

A kerékpározás hatása a helyi gazdaságra

 

 

n_94_kerekparozas-hatasa-testunkre-a-biciklizes-pozitiv-hatasai.jpg

 

 

 

    A kerékpározás elsősorban kereskedelmi , illetve turisztikai vonalon képes serkenteni a helyi gazdaságot.

    Nagyon egyszerű példa, hogy amíg egy átlagos méretű közért ha autós vásárlók kiszolgálására szakosodik, az épület alapterületét sokszor meghaladó méretű, lehetőleg ingyenes parkolóhelyet kell biztosítani, ami amellett, hogy drága, közösségi terek, zöld felületek megszüntetésével alakítható csak ki legtöbbször. Míg ugyanennyi kerékpáros kiszolgálása esetén néhány tíz négyzetméternyi tároló felület megfelelő lehet. Amennyiben megteremtjük a lehetőségét a lakó és a bevásárló létesítmények között a biztonságos kerékpározásra, és megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonsági fokozatú kerékpártárolót helyezünk el, településünk lakói gyakrabban fogják a kerékpárt választani a bevásárlás lebonyolításához, hiszen egy átlagos napi vásárlás alkalmával elszállítandó árumennyiség még egy öt fős család esetében is könnyedén elszállítható kerékpáron.

    Ugyanez a tendencia figyelhető meg szórakozóhelyek, szabadidőközpontok esetén is: a megfelelő infrastruktúra vonzza a kerékpárost. Kiváló példa erre a budapesti belváros szívében elhelyezkedő 2006 évben Kerékpárosbarát Munkahely címet elnyerő Szimplakert nevű szórakozóhely, mely autóval alig megközelíthető, tömegközlekedési eszközökkel nehézségek árán és hosszabb gyaloglással, kerékpárral viszont gyorsan és egyszerűen. A hely tulajdonosai felismerve az igényt, fedett, és az esti órákban őrzött kerékpártárolót alakítottak ki, mely csúcsidőben, különösen kerékpárosoknak szóló rendezvények esetén komoly befogadóképessége ellenére is megtelik. Ez akár ötven kerékpárt is jelent.

    Jó hatással lehet a helyi gazdaságra a idegenforgalom erősítése. Gondolok itt elsősorban a kerékpáros túrázókra. Tematikus túrák, népszerűsítő kiadványok, térképek megjelentetésével szükség szerint infrastruktúra-építéssel vonzó célponttá tehetjük településünket, mind az egyre növekvő számú magyar, mind a hazánkba érkező külföldi kerékpáros túrázók számára.

    A biciklis turista többször szomjas, és éhesebb, ezzel föllendíthetik az éttermek és üzletek forgalmát, szálláshelyeket igényelnek. Amennyiben megfelelő kerékpártárolókat helyezünk el - mivel észreveszik - szívesen megállnak, gyakrabban látogatják a tájházakat, helyi kiállításokat is. Kimondhatjuk tehát, hogy infrastruktúra-fejlesztéssel, promócióval, a kerékpáros közlekedés és a biztonságos kerékpártárolás elősegítésével pozitívan befolyásolhatjuk településünk gazdasági helyzetét. Az esetleg csökkenő helyi autóforgalom pozitív hatásairól itt most nem ejtünk szót.

 

A kerékpározás hatásai a helyi közösségekre

 

 

2.jpg

 

    Miféle közösségformáló ereje lehet egy közlekedési, illetve sporteszköznek? Mindannyian láttuk már ezt kicsiben, amikor a srácok együtt indultak bringázni. Az utóbbi években viszont sokkal nagyobb közösségeket is összekovácsolt és megmozgatott a kerékpározás, a kerékpározás ügye.

    Hatalmas tömegmegmozdulások szerveződtek költségvetés, valódi költséges hírverés nélkül, több vidéki városban és Budapesten, ahol 2007. áprilisában minden idők legnagyobb magyarországi kerékpáros megmozdulásának lehettünk tanúi, mely egyben a világ legnagyobb tömeget felvonultató Critical Mass felvonulása volt.

    De megjelenik ezekben a csoportokban az önkéntesség is: a Bringaút Egyesület például két éve önkéntes munkában tesz használhatóvá elhanyagolt kerékpárutakat. Példájukat több vidéki akció is követte, de meg kell említeni a Balatonfüred és környékén szervezett kerékpárút-takarító akciókat is. Internetes fórumokon, az alkatrészekhez, szereléshez jobban értők nyújtanak segítséget a kezdőknek, közösségi honlapokat hoznak létre, szakmai munkát végeznek, vagy csak szórakozásból szerveznek túrákat.

    Ugyanennek a közösségformáló erőnek köszönhető az, hogy a Millenáris Velodrom megmenekült a lebontástól, és esély van rá, hogy nem csak profi, de az amatőr és városi, illetve túrabringások számára is elérhető, valódi közösségi központtá tud fejlődni. Az ezen közösségek által elvégzett önkéntes munkavégzés értéke több tízmilliós nagyságrendű, a szervezettségből adódó lobbyerő hatására pedig sok milliárdos fejlesztési alapok nyíltak és nyílnak meg a jövőben.

 36dd748cf0ef9c64.jpg

                                        Forrás: www.webstation.hu/kermo/index.php